2011. január 6., csütörtök

Ennél már csak jobb lehet...

Üdv itt újra az Emókirálynő.
Az este kicsit parás volt. Amikor először mértem a lázam, 37,5°C volt. Negyed órával később már 39,3°C.
Ezért nem is csodálom, hogy az éjszakám olyan volt, amilyen. Fél10kor lefeküdtem, 22:10-kor már azt hittem, hogy reggel van. Nem is tudom hogy minek hívják azt amit este műveltem.. Egyik pillanatban rázott a hideg és vacogtam, a másikban pedig nem kaptam levegőt, ömlött rólam a víz. Egész éjjel nyöszörögtem, beszéltem, hallucináltam. Ilyet soha többet nem akarok. :S
Reggel Bundikkal mentünk suliba. És olyan hullám tört rám, hogy mindenkit képes lettem volna meggyilkolni. Így nem is csoda, hogy a belépőm a suliba így nézett ki:
Életemben először késtem, nem értem be 7:50-re.
Amikor beléptem a terembe leb*sztam mindent a földre, hátramentem, izomból belerúgtam és beleütöttem a falba, utána ordítottam de kegyetlenül, majd kimentem a folyosóra és összeestem.
Amikor másztam vissza a terembe, kerülve az osztálytársak sokkolt pillantásait, megállapítottam, hogy vérzik, gennyezik, és egyre jobban lilul be a kezem. 1. órában lilára/véresre haraptam a kezem, hogy ne bőgjem el magam. Nap közben többé-kevésbé lenyugodtam. Sőt! Amikor öltöztem át tesire és észrevettem, hogy a rúgástól a nagylábujjkörmöm félig leszakadt, és hogy csupa vér a bundazoknim, még röhögtem is! o_O
Utána bánatomban telezabáltam magam csokis keksszel, így alig várom már a szombatot, hogy Zumbán égethessem a zsírt.

U.I.: Véletlenül sem vagyok idegbeteg és agresszív típus ^^
U.U.I.: Senkinek sem kívánom hogy ilyen helyzetbe kerüljön, mint én. Senkinek.
U.U.U.I.: Legyél boldog.  ( :

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése